Anna Frank naplója egyike volt a háború utáni Németországban, sőt szinte egész Európában a közvélemény elé tárt "bizonyítékoknak" a holocaust megtörténtére. Feladata a kárpótlás iránti igény jogosságának megalapozása és a német népben a kollektív bűnösség érzetének felkeltése volt.

Az alábbi sorokban némi iróniával rá kívánok mutatni az újabb zsidó hazugság fonákságaira, mikor leírom a könyv jól kitalált, sosemvolt történetét:

Az állítólagos önéletrajzban egy zsidó kislány, Anna Frank megrázó részletességgel írja le a háború iszonyatát, a haláltáborokat, melyekben patkányok zabálták kövérre magukat az elgázosítottak húsából. A zsidó kislányt elszakítják szerettei mellől a galád német katonák, majd azért, hogy még több szenvedést okozzanak neki(?) - egyben témát is adjanak készülő könyvéhez -, a nácik össze-vissza hurcolják, több lágert is bemutatnak neki egy bestseller reményében. Mivel azonban bűnös hanyagságuk folytán elmulasztottak a zsidó kislánynak tollat adni, Anna Frank kénytelen egy időutazáson részt venni, hiszen csupán ilyen módon kaparinthatja meg a háborút követően feltalált golyóstollat. A zsidó kislány hős: vállalja az időutazást, sőt eredeti terveit még túl is teljesíti: nem elégszik meg a golyóstollal, hanem papírt is hoz naplójához a jövőből. Tehetségét bizonyítandó kitűnően elsajátítja négy ember kézírását - melyet az utókor tévesen hamisításnak hisz. Miután befejezte a borzalmak leírását, a németek úgy gondolják, a Naplót meg kell őrizni, hiszen csak így lehet megemlékezni az általuk okozott szenvedésekről. A könyv bestsellerré tétele érdekében azonban mártírt csinálnak Anna Frankból: a kislány tífuszban meghal, ám a mese szerint írásait mégis megőrizték. Persze halálában komoly szerepet játszott az a tény, hogy unták már a legnagyobb harcok idején a gyermek ide-oda utaztatását, és a képét sem bírták már elviselni, amint a halottakon ülve írja a jegyzeteit...

Eddig tartott a mese, amelyet néhány zsidó remekül kitalált, majd a huszadik holocaust-kárpótlásért arcátlanul sorbanálló szervezetek gátlástalanul kihasználtak. Hogy mi az egész könyvből az igazság? Jóformán egy betűje sem. Egy - az ószövetségi testvéreink szerint minden bizonnyal antiszemita - kételkedő alaposabb vizsgálat alá vette az "eredeti" kéziratot. Vizsgálódása roppant kellemetlen volt a holo-business haszonélvezőinek. Kiderült ugyanis, hogy a kéziratot a háborúban elpusztult kislány a háborút követően feltalált golyóstollal írta. Állítólag David Copperfield már a trükk nyomában van. Mindenesetre az tény, hogy a golyóstoll gyártási szabadalmát E. Parker 1947-ben jegyeztette be az Egyesült Államokban. A másik kellemetlenség, hogy a könyvet az írásszakértői és szerkezetelemzési munkák szerint négy különböző személy írta.

Ha valaki ezek után azt hiszi, hogy azokat zsidó szélhámosokat, akik ebből a német népet a nemzetközi közvélemény előtt a kötelező iskolai tananyagokban és a hazugságon alapuló filmekben befeketítették és ebből pénzt csináltak, felelősségre vonták, nagyon téved...