HITLER, Adolf (1889-1945) Német diktátor (Führer), birodalmi kancellár. 1921-tõl a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (náci párt, NSDAP) vezetõje. Ekkor már eszelõsen gyûlölte a zsidókat és a marxistákat. 1923-ban sikertelen puccskísérletet hajtott végre Münchenben (sörpuccs). Ötévi várfogságra ítélték, de 9 hónap múlva már szabadult. Közben megírta hírhedt könyvét, a Mein Kampf-ot, amelyben késõbbi agresszív politikájának alapjai már megtalálhatók. 1933-tól birodalmi kancellár, rövidesen önkényuralmat vezet be. Hivatalos politikává tette a zsidóság kiirtását. 1934-tõl államfõ, felveszi a Führer nevet. 1935-tõl a német véderõ fõparancsnoka. Intenzív fegyverkezésbe kezd. 1938-ban Ausztriát, 1939-ben Csehszlovákia egy részét kebelezi be, de a kezdeti fegyver nélküli hódításokat 1939-tõl háború követi. A kezdeti sikerek után nyilvánvalóvá vált, hogy Németország erejét meghaladja egy kétfrontos háború. Hitler, nem bízván tábornokaiban, maga vette kezébe a hadsereg irányítását. A német csapatok 1945 tavaszára teljesen felmorzsolódtak. A szövetségesek légiereje minden nehézség nélkül hatolhatott be a német légtérbe és már alig talált magának értelmes célpontot. Az egykor rettegett Luftwaffe nagyobb része megsemmisült, a megmaradt vadászgépek pedig üzemanyaghiány miatt nem tudtak felszállni. Hitler fõemberei elmenekültek Berlinbõl, csak Martin Bormann és Josef Goebbels maradt a Führer mellett. Még az örök lojális Heinrich Himmler, az SS vezetõje is elkeseredett tárgyalásokat próbált folytatni a szövetségesekkel, de a feltétel nélküli megadásnál jobbat nem tudott kialkudni. Hermann Göring Birodalmi Marshall a bajor hegyekben tartózkodott és a náci rezsim utolsó óráiban megpróbálta magához ragadni a hatalmat. Táviratban közölte a Führer-rel, hogy Berlin küszöbön álló eleste és Hitler kilátástalan helyzete miatt átveszi a hatalmat. Hitlert annyira feldühítette az esemény, hogy távollétében halálra ítélte Göringet. Albert Speer, Hitler személyes építésze, keresztül-kasul járta az országot és próbálta menteni a menthetõt, ami még Hitler - felperzselt föld - taktikájából megmaradt. Speer állítja, hogy megpróbálta meggyilkolni Hitlert, a bunkerba juttatott mérges gáz segítségével. De érdekes módon pontosan Speer volt az aki a bunker tervezésénél gondolt a gázvédelemre, és ezt az elképzelését túlságosan jól valósította meg. 1945 áprilisában az oroszok már Berlint ostromolták. A szövetségesek politikai döntése volt, hogy Berlin bevételét átengedik az oroszoknak, lehetõséget adva nekik az 1941-43 során orosz földön végrehajtott atrocitásokért való bosszúra. Hitler a Birodalmi Kancellária kertje alá épült bunkerban töltötte élete utolsó 105 napját. A korábban oly energikus Führer, beteges öreg emberré vált a háború végére. Sápadt volt, sántikálva járt, keze remegett. Szemei, melyek egykor villámokat tudtak szórni fátyolossá szürkültek. A bunkerben senki elõtt sem volt kétséges, hogy Hitler öngyilkos lesz. Mindenki egyetértett azzal, hogy a Führer holtteste nem kerülhet az oroszok kezébe. A Hitler halála elõtti órák feszültségben teltek el. Mindenki attól félt, hogy az oroszok a bunker közelébe jutnak. De senki sem merte elhagyni a bunkert, ameddig Hitler életben volt. 1945 április 29-e estéjén Adolf Hitler feleségül vette Eva Braun-t. Kerítettek egy anyakönyvvezetõt, aki a szertartást levezette. Ezután Hitler és Eva Braun visszavonultak a Führer rezidenciájába, de a párok nem szerelmeskedéssel töltötték a nászéjszakát, hanem közös haláluk elõkészítésével. Hitler több cianid-os fiolát is kapott az SS-tõl, mivel mindig attól félt, hogy az oroszok kezébe kerül. A mérget elõször kedvenc kutyáján próbálta ki. A szer hatott. Hitler parancsot adott, hogy ha lövést hallanak a szobájából, tíz percig senki ne lépjen be. Hitler-nél több cianidos fiola és két Walther pisztoly volt. Eva Braun valószínûleg csak a mérget vette be, mert testén nem találtak sérülést. Bár a bunker lakói között vita volt, hogy egy vagy két lövést hallottak-e. Hitler halálának pontos körülményei nem ismeretesek. A cianid rendkívül gyorsan ható méreg, ezért sokan kétségbe vonják, hogy Hitler elõször bevette a mérget, és azután fõbe lõtte magát. Végül is Hitler 1945 április 30-án 15.30-kor vetett véget az életének. Az ember aki 1889 április 20-án Húsvét szombatján született, a - Walpurgis éj - délutánján a Sátánizmus legfõbb ünnepének napján halt meg. A Harmadik Birodalom, a New Age megjósolt ezeréves királysága csak 12 évig tartott. Az utolsó órákban Hitler egyik embere azt találta mondani, hogy minden másképp végzõdött volna, ha máshogy csinálták volna a dolgokat. Hitler mérgében ökölbeszorított kézzel ordított rá: Hát nem érted! Én nem tudok megváltozni! Hitler parancsára a holttesteket benzinnel leöntötték és a birodalmi kancellária kertjében elégették. Május 1-én a 22:00 órakkor a hamburgi birodalmi rádió bejelenti a Hitler haláláról kitalált legendát "A vezérkari fõhadiszállásról jelentik, hogy vezérünk Adolf Hitler parancsnoki harcálláspontján az utolsó lehelletéig küzdve a bolsevizmus ellen elesett a nemzetünkért. A Führer április 30-án a politikai végrendeletében Karl Dönitz nagyadmirálist nevezte ki utódjául. Joseph Goebbels akit Hitler a végrendeletébe birodalmi kancellárrá nevezett ki Hitler halála után családjával együtt öngyilkos lett. Nem Hitler találta fel a koncentrációs táborokat, hanem a angolok a búr háború alatt, de kevesen tudják, hogy az Egyesült Államokban a német táborokéhoz kísértetiesen hasonló táborokba zárták a japánokat, akik ellenséges nemzetiségnek számítottak a háború alatt. (Egyébként a zsidó világkongresszus még 1933-ban "hivatalosan" hadat üzent Németországnak.) Nincs bizonyíték arra, hogy Hitler egyszer is parancsot adott volna arra, hogy egy zsidót is meggyilkoljanak Ciklon-b-vel. ( Egyébként a Ciklon-b a háború elõtt egy közismert rovarirtó szer volt, és veszélyes szer ugyan, de nem igazán alkalmas emberek tömeges meggyilkolására.